2013. november 8., péntek

Falkakizárás, ami egy csivinek is kijár

Már hetet óta érik bennem, de a ma estével csúcsosodott ki a dolog. Izével elszált az öntudat. Eddig, mint a sok más is a szőnyeg alá söpörtem a problémát, hiszen ezek amolyan pajkos kölyökkori csíntevések, de az utóbbi időben, kezdtek elég bosszantóak lenni. Mivel el vagyok már szokva az ilyesmitől, hiszen Barikám olyan mintakutya, hogy csuda, ezért kicsit türelmetlenebb is lettem a kicsivel. A szobatisztaság szépen kezdett elindulni, majd az ivartalanítás után katasztrófális visszaeséseket mutatott. Jött egy kis szigor, és láss csodát, már csak este kellett egy pelust használni a kiscsajnak, kaka semmi, napok óta, melóhelyen pedig még pisi sem. Ma reggel azonban reggel első dolog volt, az irodában pottyantania, és délután a lakótársam szobájába is alkotott a kiscsaj. Előzmény, háát az overál rá adása volt. Ez pedig bosszút követel, természetesen olyan öntudatos, büszke csivusz módon. 
Végig gondolva az elmúlt éveket, mennyit készültem a második kutyámra, amelyet már tudatosan, szabályokkal, struktúrával fogok nevelni. Aztán jön Izé és ez mind felborul. Persze, nem ő volt a tervezett második gyerek, de ezért csak magamat vonhatom felelősségre, nem volt éppen egy átgondolt döntés, de nem bántam meg. Eleinte ment az este és távollétben boxozás, aztán valahogy mégis beköltöztött a kiscsaj az ágyba. A kaja kint maradt, mert szegény olyan pici, nehogy rossul legyen mert egy kajálást kihagyott. A sétákról meg ne is beszéljünk. Pórázon egy  vicc a kiscsaj. Vagy vontatni akar, vagy satufék, mert ő neki most olyanja van. Anya lusta, fáradt és különben is, felkapja, így gyorsabb. Ennek eredménye, bárhol megáll a kiscsaj és megvárja, míg majd ő hozzá odamennek, így a behívásnál is, 1 méterre tőlem megáll, onnan helo. És valahogy így jött el a ma este. 

Tanulság, bizony hülyére vett egy 17 centis ördögfióka. Most elzavarva, nem jöhet ide, csak az előszoba van, teljes depresszió, a macska és Barka mellettem. Elhagyta a falkája. Én nem hatottam meg, viszont a négylábúak hozzám pártolása már kissé érzékenyen érintette. Valszeg lesz hiszti a boxozás miatt is, de talán még időben megállunk és újra kezdjük ahhoz, hogy később ne kelljen a felvett rossz szokásaival kétszer annyit dolgozni. Ja és ezután irány a tükör ovi, mert egyszer azt is ki kell próbálni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése